KRÁLIK és Társa Kft.
Hardware - Software Adatmentés
Ügyfélszolgálatunk munkanapokon 9-18-ig:
Tel: +36 20 287-87-60 , (20-9348-105)
E-mail: info@hdd-mentes.hu

ÁLTALÁNOS GONDOLATOK AZ ADATMENTÉSSEL KAPCSOLATBAN

A számítástechnikai adattárolók az elektronikai és mechanikai ipar csúcstechnológiájú berendezései. Ezért érthető, hogy azok fejlesztései, belső működésük gyártási titok. Az alapvető elvek, szabványok és csereszabatosság miatt az egyes elemek kívülről azonosnak tűnnek. Ami viszont a vásárlóért folytatott harcban a lényeges, - a megbízhatóság, gyorsaság, méret, előállítási ár - ott található a gyártók által különbözőképpen elkészített eszközök lényege. Az egyre olcsóbb és nagyobb tudású eszközök egyre bonyolultabbakká is válnak. Míg az első merevlemezeket elektronikai oldalról szemlélve "szinte csak" tranzisztorokból fel lehetett építeni, addigra a maiakban a céláramkörökön kívül akár 4-5 mikroszámítógép is dolgozik. A mechanika terén a fejlődés legalább ilyen arányú. Az ST-412 típusú 10MB-os 5,25" MFM drive 306 cylinderrel 4 fejjel 17 szektorral dolgozott, míg a tíz évvel ezelőtti 40GB-os drive-ban egy fej ír és olvas változó szektorszámok mellett 1mm-en közel 4000 sávot. A külső sávokon 1000, belül 600 körüli szektorszámmal, így biztosítják a közel egyenletes bitsűrűséget a felületen. A mai drive-ok lemezenként már az 1TB kapacitást is tudják. Ehhez 1mm-en 8-10 ezer sáv, a külső sávokon 10 ezer, belül 6 ezer szektor tartozik már. Bár már a szektorok felépítése sem a régi, hiszen az 512 byte helyett az ilyen nagy kapacitású felületeken a 4096 byte-os szektorokat használják. Így is 1300 / 750 körüli szektorszám jön ki sávonként. És ez az utolsó 20 év eredménye! Szerencsére a fejlesztések nem álltak le, így szerencsés esetben talán egy tizes szorzó még lehet a mechanikus mágneses adatrögzítésben. Fotókon is megnézheti a fejlődést. Azt hiszem világos, hogy a világon sehol sem létezik olyan - bár lelkes és nagy szaktudású - fejlesztői gárda, akik a sok gyártó összes termékét ugyanolyan jól ismerik mint maguk a gyártók, akkor amikor a fejlesztésekhez használt terveket nem kapták meg, hiszen azok féltve őrzött titkok! Sajnos marad a régen bevált módszer. A szaklapok és internet állandó figyelése, valamint a fekete dobozként viselkedő eszközök lehetőség szerinti visszafejtése. Ennek komoly határt szab a befektethető pénz és idő mennyisége, és az, hogy a gyártóktól egyre gyorsabban jönnek ki az újnál újabb termékek.

Aki a fentieket nem csak elolvasta hanem végig is gondolta, azt hiszem ráébredt, milyen horribilis összegeket emészt fel csak az, hogy a csúcstechnológia után "kullogjon" valaki. Ha pedig adatmentésről beszélünk, akkor az eddigiekhez már csak adalék az operációs rendszerek és speciális vezérlőkártyák tárolási formátumának ismerete.

"Vak tyúk is talál szemet" alapon előfordul, hogy mindenki számára beszerezhető csodaprogramokkal a fenti ismeretek hiányában is sikerül egy-egy mentést elvégezni. Azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy az így elkezdett mentések közel fele nem sikerül. Vagy a program, vagy az operációs rendszer ismeretének hiánya miatt, de legtöbbször azért, mert a csodaprogram "pont erre a speciális esetre" nincs felkészítve. Ezekkel a próbálkozásokkal sokszor sokkal rosszabb helyzetbe kerül az ember mint amilyenben volt előtte. Egy mechanikai sérülést program sosem fog megjavítani. Viszont mire a hiba igazi okára rájön a program vagy annak kezelője, sokszor a sérült alkatrészek a mágneses adathordozó réteget teljesen összekaristolják, lehetetlenné téve annak későbbi olvasását is. Ez a hiba sajnos nem csak figyelmetlenségkor következhet be. Egy 24 órán át működő szerver esetén például egy éjszakai meghibásodást valószínűleg senki sem vesz észre, hiszen még hibaüzenet sincs. Hogyan is lenne akkor, amikor a rendszer majdnem üresen fut. Az a kevés írás-olvasás amit ilyenkor a saját adminisztrációs területén végez, elfér a memóriában. Így fizikai művelet alig történik, miközben a mechanika "szépen lassan" halálra gyalulja magát.

Mit csináljon akkor ha a baj mégis bekövetkezett?

Tilos kapkodni! Az alábbi gondolatok figyelembe vétele remélhetőleg segítséget nyújt majd akkor, ha véletlenül ilyen kellemetlen helyzetbe kerül. Fontos, hogy a hibaüzenetet, amennyiben van, írja le. A számítógép kikapcsolása után a hiba pontos elemzésénél elengedhetetlen lehet.

• Ha a rendszer fut és a fontos anyag (például diplomamunka) biztosan a memóriában van, próbálja meg más formátumban másik adathordozóra lementeni.

• Ha a futtatott program "lefagyott" próbálja meg az operációs rendszer segítségével kívülről leállítani azt, ha ez nem sikerül, akkor szintén a rendszer segítségével lezárni a gépet. Amennyiben minden kísérlet csődöt mond, akkor szabad a "főkapcsolóhoz" nyúlni.

• Olvasási hibánál nagy mennyiségű anyag esetén kapcsolja ki gépét. A kikapcsolás folyamatát végig kell gondolni, mert ugyanannyit ronthat mint segíthet az, hogy a gépet azonnal vagy csak a rendszer lezárása után kapcsolja ki. A két lehetőség közül a pillanatnyi helyzet adja meg melyik a jobb.

• Ha a merevlemez felől eddig szokatlan csúnya folyamatosan "sikáló" hangot, durva kopogást vagy egymás után azonnal ismétlődő elindulást-megállást hall, valószínűleg komoly mechanikai sérülés következett be. Ilyenkor a gépet azonnal célszerű kikapcsolni.

Ha a gépet kikapcsolta, van már ideje nyugodtan végig gondolni és mérlegelni mit is tegyen.

Vigyázat!
Az adatmentéssel foglalkozó cégek nem véletlenül nem szeretik, ha valaki előttük belebabrál a rendszerbe. Az egyik legáltalánosabb hiba, hogy az operációs rendszer helyreállító programját elindítják, vagy az automatikusan a rendszer indításakor elindul. Sokan úgy állítják be, hogy a névhez nem köthető területeket törölje (ne legyen CHK file). Ezzel aláírják halálos ítéletüket. Ugyanis a könyvtárszerkezet sérülése esetén a területeket nincs mihez kötni, de az adatok még megvannak! Ha viszont a láncolatokat megszüntetjük (területet felszabadítjuk), a szétszórt de összetartozó adatokat soha többé nem lehet megfelelő sorrendbe összevadászni. A könyvtárszerkezet hibáját több (interneten nem található) speciális software (adatmentő cégek saját fejlesztései) tudja kezelni, és a lehető legtöbbet eredeti formában visszaadni a láncolatok használatával. Ha viszont nincs meg a láncolat, akkor látszólag sértetlen a mentés, de a tartalmat vizsgálva kiderül, hogy siralmas.

Vagyis az első és legfontosabb:

Szabad-e újra elindítani a winchestert?

A továbbiakban pedig:

• "Felturbósította" gépét és az hibázott vagy lefagyott? Állítsa vissza üzemi sebességre és nézze meg, minden rendben van-e.

• Csak a program működött furcsán. A kézikönyv, programozó vagy szervizes szakember segítségével próbálja meg behatárolni mi is történt. Lehet, hogy csak az adatbázist kell újraindexelni.

• Furcsa hangokat adott a gép. Lehet mechanika sérülés, de lehet egyszerű érintkezési hiba is a kábeleknél. Elképzelhető, hogy az érintkezési hiba csak alkatrész cseréjével javítható ki, ezért szakember segítségét kérje.

• Teljesen "megdöglött". Ne kísérletezzen. Vigye szakemberhez.

Ha a hiba nem szűnt meg és 100%-os biztonsággal egyedül nem tudja a hibát megszüntetni, még akkor is több lehetőség kínálkozik.

• Nincs fontos adat a gépen. Vigye szakszervizbe.

• Jó lenne, ha megmaradnának az adatok, de különösebb összeget nem óhajt rá szánni, mivel nem túl értékesek. Ilyenkor bárkit megkérhet, akiben bízik.

• Fontosak az adatok, de van mentése. Először a mentést töltse vissza másik adathordózóra és ellenőrizze! Csak akkor felejtse el a meghibásodott eszközt, ha a mentés hibátlan! Ha nem, lehet, hogy a hibás eszközről kell mentést készíteni.

• Nagyon fontos ami a gépen van, és mentése sincs! Szakszerviz helyett adatmentésre szakosodott szakember segítségét kérje. Garanciális eszköz vagy számítógép esetén, hogy a garancia lehetőleg ne vesszen el, egyeztessen a szakszervizzel is.

Tehát nem egyszerű eldönteni mi a helyes lépés. Ha rosszul dönt bánhatják az adatai vagy a zsebe is. Amennyiben nem tudja eldönteni mit csináljon, hívjon bennünket. Megpróbáljuk Önnel együtt elemezni a hibát, és eldönteni mi a leghelyesebb következő lépés. (Mivel ez a távolból történik nem tudunk garanciát vállalni, hogy nem lesz adatvesztése, de a kockázatot megpróbáljuk minimalizálni.)

És ha végül adatmentésre van szükség, hogyan döntse el melyik adatmentő céghez forduljon? Erre nem lehet egyértelmű választ adni. Mivel a piacon lévő cégek egymással is versengésben állnak, mindegyiknek saját fejlesztési csoportot kell fenntartania. Ezek a szakemberek más-más területen jutottak előbbre a többiekhez képest. Így csak azt a tanácsot lehet adni, hogy előzetes tájékozódás után először azzal a céggel vegye fel a kapcsolatot akiben a legjobban bízik (szaktudása, vállalási feltételei, árai, stb... alapján). A megkeresett cég a feladat jellege miatt még a mentés vagy vizsgálat előtt tájékozódik, mi is történt valójában. Ha az esélyét sem látják a mentésnek, akkor már a vizsgálatra sem veszik be az eszközt. Ha viszont igen, a vizsgálatot is olyan körültekintően próbálják meg elvégezni, hogy további sérülés lehetőleg ne következzen be. Sajnos erre garancia nincs, így előfordulhat, hogy a még menthető az első vizsgálat után már nem az többé. Így amennyiben az Ő műszaki tudásukat a feladat meghaladja, más számára megpróbálják a mentést nem lehetetlenné tenni. Hogy választásukat könnyebbé tudjuk tenni, az alábbi oldal tartalmazza azon vállalkozások elérhetőségeit, akik valamilyen szintű adatmentést vállalnak.

http://adatmentes.lap.hu

De végül is jobb a bajt megelőzni. Legyen mindig naprakész biztonságos mentése, mely elkészítésében segítséget tudunk adni. Többet ér és olcsóbb mint bármilyen utólagos adatmentés.